(Mercutio) Lehetsz király, hiába vagy! A mosolyod úgyis az arcodra fagy. Királynak lenni, az mámorító,
(Mercutio és Benvolio) De mi tudjuk azt, mi az igazi jó!
(Benvolio) Szegény fiúk ott legfelül, Talpig aranyban, de tökegyedül. A hatalom nyûg, csak ostoba lánc, Amíg itt lenn folyton szabad a tánc!
(kórus) Mámort hoz és kéjjel kínál minden száj és bájos szempár! Csók ha csattan, láb ha röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren! Élj csak, ahogy jobban esik, az sem baj, ha meg is lesik! Tedd azt, ami kéjhez vezet, bizsergesd a tested-lelked!
(Mercutio) Uralkodók, ostoba mind! Ablakból nézik, hogy mi van itt kint! A Naptól is óvják maguk odabenn, Fogalmuk sincs róla, mi a szerelem!
(Rómeó) Ezek ott fenn, nem tudnak mást, (nem tudnak mást) Tenyérnyi föld miatt ölik egymást. (ölik egymást) Mire való a harc, a viszály?
(Rómeó, Mercutio és Benvolio) Ha kimaradunk, nekünk az a király!
(kórus) Mámort hoz és kéjjel kínál minden száj és bájos szempár! Csók ha csattan, láb ha röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren! (Élj, ahogy jól esik, nem baj, ha meglesik, tedd azt, amit élvezel!) Élj csak, ahogy jobban esik, az sem baj, ha el is esik! Tedd azt, ami kéjhez vezet, bizsergesd a tested-lelked!
Mámort hoz és kéjjel kínál minden száj és bájos szempár! Csók ha csattan, láb ha röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren! Élj csak, ahogy jobban esik, az sem baj, ha el is lesik! Tedd azt, ami kéjhez vezet, bizsergesd a tested-lelked!
Mámort hoz (Mámort visz, kéjt kínál minden bájos szempár!) és kéjjel kínál minden száj és bájos szempár! Csók ha csattan, láb ha röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren! (Élj, ahogy jól esik, nem baj, ha meglesik, tedd azt, amit élvezel!) Élj csak, ahogy jobban esik, az sem baj, ha el is lesik! Tedd azt, ami kéjhez vezet, bizsergesd a tested-lelked! Mámort hoz és (Mámort hoz kéjjel kínál minden bájos szempár!) kéjjel kínál minden száj és bájos szempár! Csók ha csattan, láb ha röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren! (Mámort hoz, kéjjel kínál!) Élj csak, ahogy jobban esik, az sem baj, ha el is lesik! Tedd azt, ami kéjhez vezet, bizsergesd a tested-lelked!
Rómeó és Júlia - Operettszínház : Verona
Ki véletlenül erre jár, egy furcsa vad várost talál, A szép Verona nem vitás, a többinél egy kicsit más! Ki össze-vissza utazott, és mindent végigolvasott, Nem segíti a sok tudás, a mi Veronánk más!
Mert ez a nép itt nem olyan, hogy békében éljen boldogan, A vérében a harc, a láz, a mi városunk más!
Egy õrült világ, bûbájos világ! A város itt kettészakadt, törvény az nincs, csak akarat! Két család folyton harcban áll, középút nincsen, ez szabály! Hogy legyek bölcs és józan én, egy hordó lõpor tetején?
Egy szédült világ, egy õrült világ, A szép Verona így köszönt, vigyázz, a bosszúvágy elönt, Szépek a lányok, asszonyok, a kertek, parkok gazdagok, Lehetnénk földi mennyország, hát belül miért a pokol rág?
Egy õrült világ!
Hiába kérés, könyörgés, hiába súlyos büntetés! Mindent megteszek, de itt már semmi nem segít! Hát akkor jöjjön vasszigor, jöjjön az ostor, szolgasor! A szép szóra e sok lator már rá sem hederít!
Mert ez a nép itt nem olyan, hogy békében éljen boldogan! A vérében a harc, a láz, a mi városunk más!
Szédült világ, egy õrült világ! Veronát vérben fürdeti, az ember meddig tûrheti? Hogy folyton félelemben él, hogy itt a törvény ennyit ér, Miért van hogy ereikben itt, vér helyett gyûlölet folyik?
Egy szédült világ, egy õrült világ! A szép Verona így köszönt, vigyázz, a bosszúvágy elönt! Szépek a lányok, asszonyok, a kertek, parkok gazdagok, Lehetnénk földi mennyország, hát belülmiért a pokol rág?
Világ, bûbájos világ! A város itt kettészakadt, törvény az nincs, csak akarat! Két család folyton harcban áll, középút nincsen, ez szabály! Miért van hogy ereikben itt, vér helyett gyûlölet folyik?
Egy szédült világ! Egy õrült világ! A szép Verona így köszönt, vigyázz, a bosszúvágy elönt! Szépek a lányok, asszonyok, a kertek, parkok gazdagok, Lehetnénk földi mennyország, hát belül miért a pokol rág?
Õrült, szédült, õrült világ!
Rómeó és Júlia - Operettszínház : Bűnösök (Capuletné) Most, hogy õk nem élnek, pokol tüze éget! Gyermekeink nélkül létünk mit ér végül? Mélybe hull a gályánk, áldás nincsen ránk!
(Montague-né) Igazgyöngy a lelkük, messze miért ûztük? Kínzó vád és bánat, nem jut bûnbocsánat! Nyugodjanak békén, égjen értük a fény!
(Capuletné) Minket tûzben éget, pokolra taszít a végzet! S fenn az égben várják Rómeót s Júliát!
(Capuletné és Montague-né) Minket tûzben éget, pokolra taszít a végzet! S fenn az égben várják Rómeót s Júliát!
(kórus) Bûnös, bûnhõdj! Nézz, így ítél a nagy világ: bûnös! (többször)
Szívbõl szeretni híven.. Égni e tûzben.. Lelkünk kevésbé féljen.. Szívbõl.. Szerelem..
Rómeó és Júlia - Operettszínház : Belém égett Kölyökkori kincseim mind ellopták, Féltett gyermekálmok, oly nagy csodák! Ám engem nem hagytak a felnõttek! Tiszta ésszel, keménységgel fertõztek!
Fontos ember lesz belõled, azt mondták! Szeretteid érdekében kell, hogy harcolj hát! Érzelmeik árnyai közt nõttem fel, Ma is hallom: Tybalt, mindig gyõznöd kell!
Most a magány fojt, bármikor rám ront!
Az én átkom! Az õ bûnük! Szüleim gyenge bábjaként Kaptam fennkölt bõsz erényt!
Belém égett, amit kértek! És kérdés nélkül végzem el, Mit bosszúszomjuk követel! Belém égett, nem hagytak más utat nekem! Belém égett, erõszak lett az életem! Büszkék a fiuk harcra kész, Értük halsz vagy élsz!
Belém égett, amit kértek! És kérdés nélkül végzem el, Mit bosszúszomjuk követel! Belém égett, nem hagytak más utat nekem! Belém égett, erõszak lett az életem! Büszkék a fiuk harcra kész, Értük halsz vagy élsz!
Kölyökkori kincseim mind ellopták, Féltett gyermekálmok, oly nagy csodák! Ám engem nem hagytak a felnõttek! Tiszta ésszel, keménységgel fertõztek! |